1 Jézus, lelkem szerelme,
Hadd meneküljek Hozzád!
Míg zúg vihara ereje,
Ádáz hullám hogyha bánt.
Védj meg, rejts el, Megváltóm!
Hisz’ éltem csak küzdelem!
Vezéreljed hithajóm,
Míg majd mennybe érkezem!
2 Csak Hozzád fordulhatok,
Te vagy minden támaszom.
Ne hagyj el, mert meghalok,
Egyetlen Vígasztalóm!
Benned bízom teljesen,
Lelkem elvész egymaga;
Védje védtelen fejem
Szárnyad védő árnyéka!
3 Szívem csak Téged kíván,
Benned mindent megtalál,
Gyógyító kezed nyomán
Béna, s halott talpra áll.
Szent, igaz a Te Neved,
Saját igazságom nincs.
Reám adta jellemed,
Új öltönyöm drága kincs.
4 Kegyelmed bőven árad,
Elfedi minden bűnöm,
Nyomán gyógyulás fakad,
Hadd tisztítsa meg bensőm.
Éleforrás csak Te vagy,
Hadd merüljek el beléd,
Szívem mélyén hogyha vagy,
Már enyém az öröklét.
Source: The Cyber Hymnal #14339
Charles Wesley, M.A. was the great hymn-writer of the Wesley family, perhaps, taking quantity and quality into consideration, the great hymn-writer of all ages. Charles Wesley was the youngest son and 18th child of Samuel and Susanna Wesley, and was born at Epworth Rectory, Dec. 18, 1707. In 1716 he went to Westminster School, being provided with a home and board by his elder brother Samuel, then usher at the school, until 1721, when he was elected King's Scholar, and as such received his board and education free. In 1726 Charles Wesley was elected to a Westminster studentship at Christ Church, Oxford, where he took his degree in 1729, and became a college tutor. In the early part of the same year his religious impressions were much deepene… Go to person page >
My Starred Hymns
My FlexScores
My Hymnals
My Purchased Files
